2007.június 16-17. (szombat-vasárnap)
Sajnos nem lehet Pamutka vérdaganatával mit kezdeni, műteni nem érdemes, fölvágni viszont nem szabad, mert olyan rossz helyen van, hogy el is vérezhet. Fel fog szívódni, ki kell várni, ezt mondták, ami biztató, hogy itt a bőre színe már nem piros, csak rózsaszínű, szóval halványult. A nagysága 3-4 nap alatt semmit sem kisebbedett. Megtaláltam a bunda közt a harapás helyét (sebét), hát nagyon csúnya, gondolom, ahogy Pamutka a fájdalmában elugrott Csipiszke "beleakadt" tűhegyes fogai tovább, mint valami kis kés felmetszették a bőrt és az eret. Szörnyűség!L Szegény mamit annyira frusztrálta az eset, hogy ha Saki a közelébe is megy már sír, nyüszít. Próbáltam kézbe véve magamon összebékíteni őket, semmi sikerrel – szegény Pampus-mami sír és menekülni akar…
Az eset óta esténként ő is kap 3 csepp Vetri DMG-t, mert úgy vettem észre, hogy a stressz miatt alábbhagyott az étvágya is…
Csipisz viszont él és virul, a háti szőrhiánya már a múltté, teljes bundát cserélt, gyönyörű a farokbojtja is. Bár 200 grammot is elérte már egyszer, de általában alulmarad, s miután már két hete reggel is este is mérem (most már az ő) súlyát (is), meglepetést nem okoz, úgy tűnik Csipeszmanó Dezsőfi Sakálka kisasszony nem óhajt állapotos lenni. A hőmérsékletét nem mérem ugyan, egyformán forró, tüzes lányzó J)
A napi futtatás a férjecskéjével és a mindennapos ki-, leugrás a "B"-szektorból (emlékszünk: a Régi Labirintus) egyszerűn kivédhetetlen. Márpedig szombaton már Bambu is leugrott, nem tudom mi ütött belé, talán kedvet kapott arájától? Az tény, hogy a "vérengzéses eset" óta Csipiszke már csak Bambupapával futhat, nem akarunk bonyodalmakat…
Bambuci szemberagadása időnként szűnöget, de reggelente még szüksége van a műkönny-kezelésre. Sajnos Tityóval együtt ugyanúgy tüsszög minden fürdés után, valószínűleg az apró homokszemcsék irritálhatják a megviselt nyálkahártyát, ilyenkor kvázi "dűl belőlük a nátha"L
Tityókám "híjesz tájtoszfogát", este meg kellett kurtítanom 1 mm-rel, mert már nagyon kilógott a szájából. Jellemző, hogy annyira zavarja, pici kezei állandóan ott vannak, az ember azt hinné rágcsál valamit, pedig csak a saját fogát birizgálja. A keze fején a mutató- és hüvelykujj környékén teljesen kivörösödött a bőr, ahogy dörzsöliL
(Megj.: a fogcsípés után kicsit vérzett az íny a másik foga tövénél, ami később elmúlt.)
A nap jó híre: Maci 329 grammos óriás! Hogy mi a jó benne? Nem tudom, de jó ránézni olyan dagi, hogy van valaki aki gyarapszik is, viszont a kontraszt egyre nagyobb, Tityó az édestestvér csak 167 grammos L … …
… volt ma reggel. Estére viszont ezt is alulmúlta!
Mikor este hazaértem Titike jobb szeme egy kicsit be volt csipásodva, úgy nézett ki, mint Bambué szokott lenni, ezen kívül a végbélnyílása körül megszáradt világos váladékszerűséget láttam, mintha hasmenése lett volna. Lemostam neki… A súlya hihetetlenül kevés, annyi, mint hathónapos korában volt, mindössze 163 g, elkeserítően kevés LLL Nem volt étvágya, mindent eldugott nyomban, amint a kezébe adtam. Egyetlen szem mazsit tudtam vele megetetni, de a mérődobozban ottjárta után két teljesen normális, jól fejlett kakit találtam. "Ajándékának" nagyon megörültem, mert ezek szerint az emésztése úgy tűnik, jó. Mézes macskatejből 9 ml-t szlopált be, s utána 9 g-mal mutatott többet a mérleg. Érdekes még reggel is ugyanennyi (163+9=172) g volt.
2007.június 18. hétfő
(reggel)
A hasa feszes, mintha fel volna fújódva, talán a tej, talán a saláta, ha egyáltalán evett, nem tudom, mi lesz szegénykémmel. Reggel egymáson feküdtek Hamuci mamival (A! mamival) a függőágyban, fölül Tityó, nem látszott annyira elesettnek. (Már megint lelkiismeret-furdalásom van a fogcsípések miatt, ilyenkor napokig nem tudnak rendesen enni, s mindig lefogynak, ellenkező esetben viszont a túlnőtt fog az akadály, hát nehéz ügy…)
